Sok oka lehet annak, hogy lakásunk valamely helyiségében gyereksarkot szeretnénk kialakítani. Néhány jó ok:
Helyszűke. Nincs hely egy teljes értékű gyerekszobának, emiatt egyes funkciókat más helyiségekbe helyezünk át: alvás, játék, tanulás, tárolás (ruhák, könyvek, játékok).
Kisbabánkat szeretnénk az első időkben minél közelebb tudni magunkhoz, ezért a szülői hálószobában alakítjuk ki az alvóhelyét és a pelenkázó "bázist".
Az otthon töltött időt a gyerek(ek)kel egy térben akarjuk tölteni - és nem zavar az esetleges ricsaj - ezért a nappaliban, konyhában alakítunk ki nekik játszó/tanuló sarkot.
Akár kényszerből, akár jószántunkból jön létre egy ilyen zug valahol a lakásban, kialakítása nagy körültekintést igényel. Figyelni kell rá, nehogy elszabaduljon a rendetlenség színes kavalkádja, és ezekből a gócokból kiindulva végigsöpörjön az egész lakáson. Ennek alapfeltétele - akár ránk hárul majd a feladat, akár a kicsikre - hogy könnyű, egyszerű legyen itt rendet rakni.
Esztétikai szempontból az a fontos, hogy igyekezzünk szervesen beépíteni a "gazdahelyiségbe" ezt a vidám színfoltot. Ez főleg a játékokban és gyerekkönyvekben tobzódó játszósarkok esetében jelent nagy kihívást. Tegyük fel, hogy a nappaliban, részben nyitott polcon vannak a gyerekek játékai, könyvei. Ezek bizony elég színpompásak, de gondosan kiválasztott bútordarabbal, körítéssel és megfelelő "térbeli" korlátok közé szorítva kifejezetten jól állhat a helyiségnek ez a kedves kis tarkaság.
Azt írtam az előbb: megfelelő korlátok közé szorítva. Milyen korlátokra gondolok? A szóban forgó játszósarkot például elég ha szimbolikusan elválasztjuk a nappali többi részétől mondjuk egy dohányzóasztallal, máris megtorpanásra késztetjük a játékáradatot, és így - nevelési stílustól függően :) - kisebb, nagyobb mértékben fennakad majd rajta a terjedő rendetlenség. Kijelölhetjük a játéktér határait egy olyan szőnyeggel is, amin a kicsik előszeretettel játszanak (puha, meleg, színes, út-mintás stb.), és amiről emiatt kevésbé tévelyednek le.
A legfontosabb az ilyen esetekben azonban az, hogy a játéksarok legyen valóban sarok jellegű. Ne legyen a kicsik területe átjáróház. Válasszunk erre a célra kettő, de legjobb ha csak egy oldalról nyitott térrészt, ahol a gyerekek kicsit "kuckósan" érezhetik magukat. Természetesen nem kell, hogy mindenhol fal képezze a határt, kitűnően megteszi akár egy komód vagy kanapé oldala, hátulja is.
Bizony, még egy egészen "felnőttes" stílusú lakásnak is jól áll ez a kis vidámság. Jöjjön még néhány szép példa! Te örülnél egy ilyen ficaknak a nappalidban?
Tetszenek? Szívesen alakítanál ki ilyesmit otthon? Vagy úgy gondolod, jobb ha a gyerekjátékok a gyerekszobára korlátozódnak? Ha mellette, ha ellene, érdekelne, hogy miért!
Képek forrásai
itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése